Merkel pártja szakít a volt kancellár védelmi politikájával
Új biztonságpolitikai koncepciót fogadtak el a német uniópártok, ez pedig élesen különbözik attól a politikától, amely a Merkel-korszakot fémjelezte – írja a Népszava.
Új biztonságpolitikai koncepciót fogadtak el a német uniópártok, ez pedig élesen különbözik attól a politikától, amely a Merkel-korszakot fémjelezte – írja a Népszava.
Mark Malloch-Brown, az ENSZ korábbi főtitkárhelyettese elítélte a Kijev elleni orosz bombázást, ugyanakkor szerinte nem véletlen, hogy azt Antonio Guterres ENSZ-főtitkár ukrán fővárosban tett látogatása során lépték meg, ugyanis Putyin pszichológiai hadviselést folytathat – számol be a hírről a Sky News.
Bár kijelenthető, hogy az orosz támadás szinte minden országot arra kényszerített, hogy jelentősen áthangolja addigi politikáját Moszkvával szemben, Németország esetében különösen éles váltásnak lehettünk szemtanúi. Berlin ugyanis Moszkva egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, különösen az energiahordozók vonatkozásában. Éppen ezért Németország évtizedeken keresztül következetesen képviselte azt az álláspontot, miszerint konstruktív viszonyt kell kialakítani Moszkvával és kompromisszumos megoldást kell találni a nézeteltérésekre. Ez a politika azonban, amelynek emblematikus alakja Angela Merkel volt, látványosan megbukott, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az új német külpolitika, amit ennek hatására látunk kibontakozni pedig több évtizedes tabukat dönt meg Európa legerősebb gazdaságában.
Angela Merkel kiáll a 2008-as NATO-csúcson hozott döntések mellett - közölte a volt német kancellár szóvivője hétfőn, reagálva Volodomir Zelenszkij ukrán elnök bírálatára.
Szinte pattanásig feszült a helyzet Oroszország és a NATO, valamint az Egyesült Államok között az ukrajnai válság vonatkozásában. Az azonban szembeötlő, hogy az európai országok eddig kevésbé jelentek meg az események alakító tényezőiként, noha a földrajzi közelségből adódóan is ők lehetnek a legközvetlenebb kárvallottjai egy esetlegesen kirobbanó konfliktusnak. Az óvatos európai politika egyrészt fakad az Európai Unió jelenlegi struktúrájából, másrészt pedig a fajsúlyos európai országok Oroszországgal ápolt viszonyából. Az egyértelmű, hogy Európa az események deeszkalációjában érdekelt, kérdés azonban, hogy rendelkezésre áll-e elegendő eszköz a közösség kezében ennek elősegítésére.
Angela Merkel elutasította António Guterres ENSZ-főtitkár állásajánlatát - közölte szerdán a volt német kancellár irodája.
Felkérte egy globális tanácsadói testület vezetésére az ENSZ főtitkára Angela Merkel volt német kancellárt – tudta meg a Politico Global Insider hírlevele. Ebben azt is írják: az ENSZ-ben egyesek nagyon szeretnék, hogy Merkel a világszervezet klímaügyi vezetői posztját töltse majd be nyártól.
Tizenhat évnyi kormányzás után távozott hivatalából Angela Merkel. Németország első női kancellárjának történelmi jelentőségét kár lenne tagadni, és ez nemcsak Németországra, hanem Európára is érvényes. A politikus hazájában még a mai napig is kiemelkedő népszerűségnek örvend. Olyannyira, hogy még az új kancellár, a rivális pártban politizáló Olaf Scholz is Merkel örököseként kívánta magát beállítani a választási kampány során. Az vitathatatlan, hogy a Merkel-korszak hagyatéka még évtizedeken át éreztetheti hatását a kontinensen. Ennél azonban érdekesebb kérdés, hogy miként válhatott egy politikába viszonylag későn becsatlakozó keletnémet kutatóból Európa de facto vezetője.Többek közt ezekről beszélget a Portfolio podcastjában Orosz Márton és Palkovics Máté, a Portfolio elemzője.
Az idei év az Európai Unió három nagy gazdasága szempontjából is tartogat jelentős meglepetéseket. Németországban új kormány állt fel, lezárva ezzel a 16 éven át tartó Merkel-korszakot. Franciaországban elnökválasztásra készülnek, amelynek kimenetele megjósolhatatlan ugyan, hatása viszont igen jelentős lehet az európai viszonyokra. Olaszországban pedig azt találgatja mindenki, hogy marad-e hivatalában a népszerű technokrata kormányfő, Mario Draghi – írja a CNBC.
A tegnapi naptól fél éven keresztül Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, ez pedig kiváló alkalom lehet Emmanuel Macron számára, hogy megvalósítsa régóta hangoztatott elképzeléseit az integrációs projekt mélyítésére vonatkozóan. A franciák többek közt a gazdasági együttműködés, a bevándorlás, valamint a stratégiai autonómia kérdésében szeretnének átütő reformokat elindítani. Az elnökség eredményessége azonban nagyban függ attól, hogy ki nyeri majd az áprilisban esedékes francia elnökválasztást, illetve, hogy mi lesz a másik legfontosabb uniós tagállam, Németország válasza az átalakítás ötletére. Berlinben ugyanis pár hete új kormány alakult, amely nagy mértékben rajzolhatja át az európai erőviszonyokat.
Németország pénteken megkezdte a még működő hat atomerőműve felének a leállítását, egy évvel azelőtt, hogy az ország végleg befejezi az atomenergia több évtizedes felhasználását.
Gyakorlatias és gyors döntés szükséges az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-2 földgázvezeték beindításáról - jelentette ki a berlini orosz nagykövet kedden a dpa német hírügynökségnek adott interjújában.
Új kormány alakult Németországban, amellyel lezárult Angela Merkel 16 éven át tartó kancellári ciklusa. A múlt héten beiktatott koalíciós kabinet sok téren kavarhatja fel az állóvizet Európában, amely hatással lehet az európai integrációs folyamatok és a magyar-német kapcsolatok alakulására is. A berlini vezetés a globális felmelegedés elleni küzdelemnek is új lendületet adhat, ambiciózus klímavédelmi céljaival. Bár a lécet magasra helyezték, a koalíció sokszínűsége és külső kihívások is nehezíthetik a Scholz-kormány munkáját. Emellett úgy látszik, Emmanuel Macron sem kívánja kihagyni a Merkel távozásából eredő lehetőséget, hogy hosszú évek után újra Franciaország fújja a passzátszelet az európai kontinensen. Többek közt ezekről beszélget a Portfolio podcastjában Orosz Márton és Palkovics Máté, a Portfolio elemzője.
Első könyvére készül Angela Merkel volt német kancellár, aki a politikai pályafutásáról szóló kötetet irodavezetőjével közösen tervezi. A munka két-három évig tarthat.
Ma történelmi pillanatnak lehetünk tanúi, hiszen hivatalosan is kinevezték az új német kormányt Berlinben. Olaf Scholz kancellárságával hivatalosan is véget ér a 16 éven át tartó Merkel-korszak és egy új, hárompárti koalíció veszi át Európa legerősebb gazdaságának irányítását. Az új kormány ambiciózus célokat fogalmazott meg számos területen, törekvése az, hogy új utat nyisson Németország előtt a klímaváltozás elleni küzdelem és a digitalizáció vonatkozásában is, de a külpolitika terén is számítani lehet hangsúlyeltolódásra. Az első és legfontosabb feladat azonban az egyre erősödő koronavírus-járvány megfékezése lesz. Annyi biztos, hogy az új kabinet nagyon magasra tette a lécet, ennek mérlegét viszont vélhetően csak évek múlva lehet megvonni.
Angela Merkel leköszönő német kancellár utolsó heti videoüzenetében arra szólította fel Németország lakóit, hogy vegyék komolyan a koronavírust, és oltassák be magukat.
Katonai ceremóniát tartottak Angela Merkel német kancellár tiszteletére, aki a jövő héten távozik, 16 év hivatali idő után. Merkel három zenét választott, amelyek közül az egyik nagy meglepetést okozott - írja a brit BBC.
A várakozásoknak megfelelően Németország erőteljes korlátozó intézkedések bevezetéséről döntött országos szinten, az oltalanokra vonatkozóan. Angela Merkel kancellárként az utolsó sajtótájékoztatóján jelentette be a nagyobb lezárásokat Olaf Scholz új kancellárral közösen.
A hamarosan leköszönő német kancellár csütörtökön tárgyal a tartományi vezetőkkel, a Bloomberg szerint kemény korlátozások jöhetnek az oltatlanoknak. Angela Merkel utóda is a kötelező oltás híve, vagyis lehet, hogy ez csak az első lépés lesz.
Immár eldőlt, hogy a történelemben először női külügyminisztere lesz Németországnak, aki 16 év után ismét a Zöldek soraiból érkezik. Az már most világos, hogy Annalena Baerbock vezetése alatt láthatunk majd áthangolódásokat a német politikában számos területen. Ez természetesen igaz az Európai Unióval, valamint a NATO-val való viszonyra, de változhat a német külügy hozzáállása Oroszországhoz és Kínához is. Az utóbbi évek történéseit figyelembe véve pedig kijelenthető, hogy új szelek fújhatnak Berlinből Budapest felé is.
A Kossuth Rádióban ad interjút a kormányfő.
Az utasok és a személyzet rendben elhagyta a gépet.
Erre kell készülnünk.
Kamatok, devizaárfolyamok, montáris politika - Minden egy helyen.
Kiderült, hogyan alakulnak itthon a piaci folyamatok.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
